1. fejezet

Elkezd�d�tt az �j tan�v. V�gre l�thattam Harry-t �s Ron-t. Szinte el se hiszem, hogy id�n utazunk utolj�ra Roxfortba. H�t �ve m�r, hogy ismerem �ket, �s ez id� alatt rengeteget v�ltoztunk. Ron m�r-m�r k�t m�ter magas volt, hangja pedig a mut�l�sa �ta b�rsonyosan m�ly. Harry id�k�zben j�k�p� f�rfiv� �rett. De �n m�g mindig csak �gy tudtam r�juk tekinteni, mint fiatal, kajla kamaszokra, �s mint legjobb bar�taimra. Magamon is �reztem a v�ltoz�st. Alakom n�iesedett, �s, b�r ez el�tte nem volt r�m jellemz�, elpirultam ak�rh�nyszor b�kolt egy velem egyid�s fi�. Szerelemes m�g mindig nem voltam, de ennek �r�ltem is. A tanul�ssal kellett foglalkoznom, f�leg akkor, hogy elj�tt az utols� tan�v. Persze, bar�taim azt gondolt�k, nekem ez k�nnyen megy, de kor�ntsem �gy volt. �jszak�kat virrasztottam a tank�nyveim felett, �s csup�n bar�taim t�mogat�sa tartotta bennem a lelket.
Mindezek ellen�re volt, ami nem v�ltozott �vek �ta. Az �vnyit� besz�d, a g�ly�k beavat�sa, a kviddics meccsek… De persze nem csak a j� dolgok maradtak v�ltozatlanul. Egyetlen egy dolog volt, ami miatt nem szerettem visszat�rni a kast�lyba. Egyetlen dolog, mely �vr�l-�vre megkeser�tette �let�nket… Egy szem�ly, akit els� �ta megvetettem, �s h�nyinger fogott el, ha r�n�ztem… Draco Malfoy. Az ez�stsz�ke fi� minden �vben kihaszn�lta az �sszes ad�d� alkalmat megal�z�sunkra. � volt az egyetlen ember, aki minden �vben k�nnyeket csalt el� bel�lem…
De ezt id�n nem akartam hagyni. Elt�k�ltem magam, hogy ezt az �vemet, az utols� roxfort-i �vemet nem teheti t�nkre. A vonat utat v�gig besz�lgett�k, �s megosztottuk egym�ssal a ny�r esem�nyeit. K�s�bb csatlakozott hozz�nk Ginny �s Luna is. �ten egy�tt utaztunk tov�bb, �s k�s�bb, az �nnepi vacsora alatt is egym�s mellett �lt�nk. Miut�n Dumbledore befejezte �vnyit� besz�d�t, �s a beoszt�si cerem�nia is v�get �rt, hozz�l�ttunk a vacsor�hoz.
- Te j� �g, az �ntelt Vad�szg�r�ny id�n is hozza a form�j�t…
Mondta Harry gy�l�lk�d� pillant�st vetve a Mardek�rosok asztala fel�. Nem akartam oda n�zni. Nem akartam felbosszantani magamat f�l�slegesen.
- Harry, k�rlek! �pp vacsor�zunk! Ilyen undor�t� dolgokr�l csak ut�na besz�lj!
Mondta Ron, �s mindenkib�l kit�rt a nevet�s. Miut�n v�gezt�nk, felment�nk a klubhelyis�gbe, �s hamar le is fek�dt�nk. Mikor fel�rtem a h�l�term�nkbe (id�n is Lavenderrel, �s Parvatival voltam egy szob�ban), meghallottam a k�t l�ny izgatott besz�lget�s�t.
- Annyira j�k�p� lett!
- R� se ismertem!
- Harry ut�n � a legjobb sr�c az eg�sz Roxfortban!
Miut�n az utols� mondatot is hallottam, k�v�ncsi lettem, vajon kir�l lehet sz�?
- Nah�t, l�nyok! Csak nem tal�ltatok egy �jabb �ldozatot? – k�rdeztem nevetve.
- Uuuuuuuuuu, Hermione!! V�gre itt vagy! El se hiszed milyen helyes lett! – fogadott ujjongva Parvati.
- Rendben, rendben, de m�gis ki? – k�rdeztem zavarodottan.
- H�T MALFOY! –ki�ltotta k�rusban a k�t l�ny.
A gyomrom hirtelen g�rcsbe r�ndult mikor kimondt�k ezt a nevet. Pont Malfoy? Milyen r�mes �zl�se lett ennek a k�t l�nynak! B�rkit mondhattak volna, de mi�rt pont Malfoy-t?
- �risten, l�nyok! Ezt nem mondj�tok komolyan?- k�rdeztem undorodva.
- Ugyan m�r Hermione! Nem l�ttad? Nem v�ltott ki bel�led semmit?
- H�l’ istennek id�n m�g nem volt hozz� szerencs�m. �s az egyetlen dolog, amit ez a kis kret�n kiv�lt bel�lem egy kis �klendez�s a torkomban! – mondtam �szint�n.
Bar�tn�im �rtetlenkedve n�ztek r�m. Nem tudtam meg�rteni, hogy tarthatj�k helyesnek, s�t, egyenesen t�k�letesnek azt a sz�ke kis f�rget.
- Mindegy. Legal�bb egy vet�lyt�rssal kevesebb! – mondta vid�man Lavender Parvatinak.
�rtetlen�l n�ztem r�juk, �k pedig �gy n�ztek vissza, mintha egy f�l�r�ltet szeml�ln�nek. Hihetetlen! Hogy tetszhet k�t viszonylag j� �zl�s� l�nynak, egy ennyire undok, szem�t, gonosz kis g�rcs? Persze, azt soha nem �ll�tottam, hogy ne lenne j�k�p�, de ez nem volt el�g ahhoz, hogy r�gt�n od�ig legyek �rte. T�ls�gosan is ellenszenves. Nem is akartam tov�bb r�g�dni ezen, az�rt ink�bb elmentem zuhanyozni. Mire vissza �rtem a k�t l�ny m�r aludt, ez�rt magamban h�l�t adtam az �gnek, mert nincs ann�l rosszabb, mint a visong� rajong�sukat hallgatni. Szerettem �ket, de, n�ha amikor eluralkodott rajtuk a fi�-m�nia… Lefek�dtem �s nem is gondoltam t�bbet a k�t l�ny k�pzeteire. Malfoy helyes? Ugyan m�r… Ez a legjobb vicc, amit ebben az �vben hallottam.
M�snap reggelin�l, lehuppantam Harry �s Ron k�z�, �s elmes�ltem nekik a tegnap esti esem�nyeket.
- … �s erre egyszerre felki�ltottak, hogy Malfoy! Na itt alig b�rtam ki nevet�s n�lk�l! Malfoy, �rtitek?
K�t bar�tom egyszerre k�pte ki az �pp sz�jukban tartott �telt, Ron majdnem meg is fulladt a nevet�st�l.
- Ezt nem mondod komolyan? – k�rdezte miut�n m�r lehiggadt egy kicsit.
�n erre csak egy nevet�ssel jeleztem, hogy de igen, nagyon is komolyan mondtam. Majd eszembe jutott valami.
- B�r… Ha visszagondolok, nem is olyan lehetetlen… Figyeljetek, fi�k… Sz�val nekem m�r tavaly is tetszett, �s… szerintetek, lenne es�lyem n�la? – k�rdeztem a t�lem telhet� legkomolyabb �br�zattal, mik�zben bel�l az elfojtott nevet�semmel k�szk�dtem.
Harry �s Ron elejtett�k vill�ikat, �s olyan d�bbenten n�ztek r�m, mintha azt jelentettem volna be, hogy nem tanultam a z�r� vizsg�kra.
- Merlinre, sr�cok! Ne higgyetek m�r el mindent! Te j� �g, ha l�tt�tok volna magatokat!
A k�t fi� hirtelen megk�nnyebb�lt s�hajban t�rt ki.
- Hermione, ez nem volt vicces… A sz�vbajt hoztad r�m! – mondta Harry
- H�t, ha olyan buta vagy, hogy ezt el is hiszed, akkor meg is �rdemled! – nevettem.
A reggeli h�tral�v� r�sz�ben nem besz�lt�nk sokat. Csak akkor, amikor megkaptuk az idei �rarendjeinket.
- �, nee…- nyafogott Ron – Mi�rt kell az idei �v�nket is t�nkre tenni? Mi�rt, mi�rt, mi�rt?
- Az semmi! N�zd meg! Minden nap!!! Ilyen nincs… - bosszankodott Harry.
Igaz, �n m�g r� se n�ztem az �rarend�nkre, m�r tudtam, mir�l is van sz�.
- Dupla b�jitaltan a mardek�rosokkal? – k�rdeztem f�radtan.
- Igen… De minden nap?! – felelte k�rusban a k�t fi�.
Reggeli ut�n fogtam a felszerel�sem, �s bar�taim oldal�n elindultam a pince-terem fel�. Mivel szok�s szerint kor�bban �rt�nk oda, az ajt� el�tt v�rakoztunk egy p�r griffend�les �s mardek�ros �vfolyamt�rsunk t�rsas�g�ban. Mivel m�g �t perc volt az �ra kezdet�ig, gondoltam �tn�zem m�g egyszer a tavalyi jegyzeteimet. Le�ltem az egyik l�pcs�re, �s elkezdtem lapozgatni. Hirtelen l�p�seket hallottam magam m�g�l, de miel�tt m�g megfordulhattam volna, valaki megbukott a h�tamba. Leh�ztam a fejemet a kezeim k�z�, nehogy fejbe r�gjon v�ratlan t�mad�m. A fejemet nem is, de a h�tamat el�g er�sen eltal�lta.
- Bocs! Nem akartalak… Ja, csak te vagy az?
Sz�lalt meg el�ttem az a hang, amit els�re nem ismertem fel, ugyanis t�le meg nem szokott kedvess�ggel kezdte. M�g fel se n�ztem, �gy v�laszoltam neki.
- D�g�lj meg, Malfoy!
Mikor feln�ztem, l�ttam, hogy a jegyzeteim szerte-sz�t hevernek a f�ld�n, �s Malfoy ez�st „D. M.”-mekkel d�sz�tett jegyzetpap�rjai is elsz�r�dtak. Nem n�ztem r�, csak elkezdtem �sszeszedni lapjaimat, �gyelve arra, nehogy ak�r egy is belekeveredjen Malfoy-�i k�z�l. � is leguggolt, �s elkezdte �sszeszedni pap�rjait.
- M�r megint csak �tban vagy… - morogta a sz�ke fi�.
- �n vagyok az �tban? Te j�tt�l bel�m, ha nem vetted volna �szre! – korholtam le, �s feln�ztem az �sszegy�jt�tt mapp�b�l.
A fi� is felemelte fej�t, �s id�n el�sz�r n�ztem a szem�be. Hirtelen lemerevedtem. Malfoy t�nyleg megv�ltozott. Az arca m�r nem olyan gyerekesen kerek, hanem hat�rozott, �s komoly von�s� volt. A ez�st-haja most nem volt szorosan h�tra f�s�lve, hanem laz�n l�gott a homlok�ba. A szemei m�g mindig sz�rk�k voltak, �s hidegek, de m�r nem csak a hi�s�got, �s a len�z� mit-n�zel-te-pimasz-kis-s�rv�r� tekintetet tartalmazta, hanem b�szkes�get, �s… �s m�g valamilyen furcsa csillog�st �rasztott. Neki volt a legkifejez�bb szeme az eg�sz Roxfortban, �s ez k�ztudott volt. Ahogy n�ztem, l�ttam, hogy � is f�rk�sz�en tekintett r�m. Egyszerre �lltunk fel, majd hirtelen mindketten elkaptuk a tekintet�nket, �s csatlakoztunk bar�tainkhoz.
- Malfoy, m�r megint! Mi�rt nem tud egyszer b�k�n hagyni? – k�rdeztem sokkal ink�bb magamt�l, mint bar�taimt�l.
- Ne is t�r�dj vele ’Mione! Ez az utols� �v! Ezt m�r ak�r 10 Malfoy-jal is kib�rjuk! – v�gasztalt Ron.
- Ne fesd az �rd�g�t a falra! – mondta nevetve Harry.
Mikor Piton meg�rkezett, mindenki elhallgatott. A zs�ros haj� tan�r kinyitotta a termet, majd utat engedett a bet�dul� di�koknak. Mi az ajt� mellett �lltunk, de el�re engedt�k a t�bbieket. Eg�szen addig, am�g szembe �lltunk Malfoy-jal, �s a kis csapat�val, akik az ajt� m�sik fel�n v�rtak a sorukra. Mivel �n j�val alacsonyabb voltam bar�taimn�l �s Malfoy-n�l – egyed�l Pansy volt m�g n�lam is kisebb -, �n indultam el els�nek, nehogy elsodorjanak. M�g�ttem Harry j�tt. Hirtelen megfordultam, mert eszembe jutott, hogy kinn felejtettem a penn�mat a l�pcs�n, amikor bele mentem a m�g�ttem halad�ba. Arcom bele f�r�dott mellkas�ba, �s a k�t kezemet reflexb�l felr�ntottam. Azt hittem Harry-be futottam, �m amikor meg�reztem az illat�t, r�gt�n tudtam, hogy � nem a legjobb bar�tom. Messze nem a legjobb bar�tom… Az illata �des volt, �s friss. Mellkasa �s hasa kem�ny. Harry is izmos volt, de nem ennyire. Felemeltem a fejem, �s m�sodszor n�ztem bele a hideg, sz�rke szemp�rba.
- Elhiszem, hogy j� �rz�s meg�lelni, de nem akarsz elengedni v�gre?- k�rdezte pimaszul a sz�ke fi�, mik�zben len�zett r�m.
Hirtelen arr�bb l�ktem magam t�le, �s �gy v�laszoltam, �gyelve arra, nehogy el�nts�n a v�r�ss�g.
- Hidd el, nem foglak sokat �lelgetni a k�zelj�v�ben…
Megd�bbenve l�ttam reakci�j�t. Nem v�laszolt durv�n, �s nem is v�gott megk�nnyebb�lt arcot. Csak sejtet�en mosolygott egyet. Nem tudtam mire v�lni, ez�rt ink�bb elsiettem mellette. Mikor ki�rtem a teremb�l, �s felvettem a penn�m, hirtelen furcsa �rz�s fogott el. H�tamat a falnak vetettem, �s �gy gondolkoztam, vajon mi ez? Rendben, bel�tom, helyesebb lett a ny�ron, mint tavaly volt… de akkor is! � Malfoy! Draco Malfoy! Biztosan nem tetszik! Ez csak az�rt van, mert Parvati�k telebesz�lt�k a fejem minden s�letlens�ggel, �s most a befoly�suk alatt vagyok! Nekem nem tetszik Draco Malfoy! Ez teljess�ggel lehetetlen! Mikor v�gre siker�lt megnyugtatnom magam, fel�lltam, �s elindultam az terem fel�. De miel�tt bel�phettem volna, kicsap�dott el�ttem az ajt�, �s ism�t tal�lkoztam vele.
- H�t te? – k�rdeztem meglepve.
- Piton k�ld�tt, hogy keresselek meg… Szerintem siess, mert le maradsz…- mondta egyszer�en, �s megfordult.
Bementem m�g�tte. A t�bbiek m�r r�g a f�zetet k�sz�tett�k. A receptet �pp akkor t�ntette el a t�l�r�l Piton, amikor meg�rkeztem egy �res asztalhoz.
- L�m, l�m… Miss. Granger-rel nagyon elszaladt a l�. Nem j�v�nk be �r�ra? 15 pont a griffend�lt�l. Amit r�gt�n �t is adok a mardek�rnak. – mondta gonoszul a tan�r.
- De h�t mi�rt? – csattant fel Ron.
- Az�rt Weasley, mert Miss. Granger kinn l�zengett, �s Mr. Malfoy arra pocs�kolta az idej�t, hogy megkeresse. Ezzel le is maradt.
- De h�t Malfoy csak egy percet volt kinn!- h�zta tov�bb a h�rt Ron.
- M�g �t pont a griffend�lt�l. �s ah�nyszor felsz�l�t�s n�lk�l megsz�lal egyik�t�k, annyiszor m�nusz �t pont a griffend�lt�l! – harsogta fenyeget�en Piton.
Mindenki elhallgatott, �s az �ra h�tral�v� r�sz�ben a f�zettel foglalkoztak. Mire a m�sodik �r�nak is v�ge lett, mindenki mellett ott g�z�lg�tt az elk�sz�tett b�jital, csak mellettem nem. Mivel nem tudtam le�rni a receptet, �s nem k�rhettem el senkit�l, nem tudtam semmit se tenni.
- Miss. Granger! Az �n f�zet�t nem l�tom.
- Sajn�lom professzor. Nem tudtam le�rni a receptet, �s ez�rt nem tudtam elk�sz�teni. – igyekeztem a magyar�zattal.
- Ez nem az �n gondom! �t pont a griffend�lt�l, �s a h�zi feladata mellett, le kell �rnia a mai f�zet receptj�t, �s elk�sz�t�si m�dj�t. Weasley! Potter! K�rem a jegyzeteiket! Nem szeretn�m megtudni, hogy b�rki is seg�tett Granger-nek!  - fejezte be az �r�t Piton.
Hihetetlen rosszul esett, hogy miattam vesz�tett pontot a h�zunk. R�gt�n az els� napon. Sz�rt�k a szemem sark�t az elfojtott k�nnyek, majd mikor ki�rtem a teremb�l, el� is t�rtek. Nem zavartattam volna magam, ha a l�pcs� alj�ban �pp nem a mardek�rosok csapata �llt volna. Arcom el� kaptam a kezem, �s �gy rohantam el mellett�k, fel a l�pcs�n, eg�szen az els� emeleti mosd�ig. Hallottam a g�nyos nevet�s�ket, �s Pansy cs�f megjegyz�seit. Szerencs�re �pp eb�dsz�net volt, �gy nem volt olyan felt�n� a hi�nyz�som. Az �r�k kezdete el�tt egy negyed �r�val bementem a nagyterembe. A szemeim m�g v�r�sek voltak a k�nnyekt�l.
- Gyere ide ’Mione! - ki�ltott �t a termen Harry.
- Oh… sziasztok. Ron, k�sz, hogy megv�dt�l… de nem kellett volna bajba sodornod magad miattam!
- Hermione! A bar�tom vagy! �s elegem van abb�l, hogy Piton a griffend�leseken �li ki minden kegyetlens�g�t. – v�gasztalt Ron.
J�l estek bar�taim szavai. A nap h�tral�v� r�sze j�l telt, �s d�lut�n a Griffend�l-toronyban gy�lt�nk �ssze. Lehuppantam a kandall� el�tti fotelek egyik�be, de amikor h�tra akartam d�lni, hirtelen felpattantam a f�jdalomt�l. A h�tam, val�sz�n�leg Malfoy r�g�s�t�l, tele volt v�ral�fut�sokkal.
- Sr�cok, felmegyek Madame Pomfrey-hoz. Iszonyatosan f�j a h�tam.
- Felk�s�rjelek? – k�rdezte seg�t�k�szen Harry.
- Nem k�sz, j�rni m�g tudok! – kacsintottam r�, majd kim�sztam a portr� lyukon.
Felmentem a gyeng�lked�be.
- Ehem… Madame Pomfrey?
- Itt vagyok, itt vagyok! Mi t�rt�nt angyalk�m? – k�rdezte bar�ts�gosan a h�lgy.
- Bevertem a h�tam. Tiszta v�ral�fut�s. Nem tudok h�trad�lni a sz�kben se. Tudna seg�teni? – k�rdeztem.
- H�t persze! El�re hozom a ken�cs�t. Addig k�rlek, vedd le a f�ls�det, �s �lj le egy �gy sz�l�re!
Oda vezetett egy �gyhoz, �s beh�zta a f�gg�ny�t. Levettem a tal�rom, majd a bl�zomat is, �s le�ltem az �gy sz�l�re. K�r�l n�ztem �s l�ttam, hogy egy fekete b�r t�ska van az �gy v�g�ben. Hallottam az ajt� csap�d�s�t, �s az �gy fel� k�zeled� l�ptek zaj�t. �reztem, ahogy a h�v�s szell� megf�jta a h�tam.
- Ezt ugye nem �n csin�ltam?
Amint meghallottam a hangot, olyan gyorsan pattantam fel, hogy m�g az �gy mellett l�v� �jjeliszekr�nyr�l is levertem a vekkert. Gyorsan felkaptam egy pokr�cot �s magam k�r� csavartam.
- Te meg mit keresel itt? – �v�lt�ttem r� Malfoy-ra.
- �n csak a t�sk�m�rt j�ttem vissza, de v�laszolj!
Zavarban voltam. Ott �lltam el�tte, �s csak egy v�kony anyag takarta el el�le majdnem meztelen testem, � pedig �gy csevegett velem, mintha csak a folyos�n tal�lkoztunk volna, mint r�gi j� bar�tok.
- �h… Igen. Azt hiszem. – �reztem, hogy kezdtem elv�r�s�dni.
- Mutasd! – mondta agg�dva.
- Malfoy, �n nem az egyik mardek�ros csitrid vagyok. Nem veszem le a fels�met egy szavadra! – mondtam inger�lten.
M�gis mit k�pzelt? Nem mindenhol � az �r!
- Granger, t�nyleg azt hiszed, hogy ha meg akartalak volna n�zni, m�r nem tehettem volna meg r�g? – k�rdezte egy huncut f�nnyel szem�ben.
�reztem, hogy el�nti a fejemet a forr�s�g, �s a fejembe sz�kik a v�r.
- Na, mutasd m�r! Csak seg�teni szeretn�k! – mondta olyan hanggal, amit t�le m�g soha nem hallottam… kedvesen.
- Rendben. – mondtam.
H�tat ford�tottam neki, �s leengedtem a pokr�cot. � megker�lve az �gyat, oda ment m�g�m, �s egy ideig n�zte a v�ral�fut�saimat. Majd lassan felemelte a kez�t, �s ujjaival finoman v�gig sim�totta a h�tam. Bele borzongtam, ahogy hideg, csontos ujjai v�gig sz�ntott�k puha b�r�met. H�tra n�ztem a v�llam f�l�tt �s �szre vettem, hogy m�r nem a foltjaimat n�zi. Ahol �pp j�rt tekintete, arra sim�totta h�tam. El�sz�r a derekamon �reztem finom ujjait. Majd egy pillanatra kiss� lejjebb cs�szott a keze, de azt�n ism�t visszat�rt h�tamra. V�gig h�zta ujjait a gerincemen, majd a nyakamon �reztem puha �rint�s�t. A m�sik kez�vel arr�bb tette hajamat, majd elkezdte l�gyan cir�gatni szabadd� v�lt b�r�met. K�zelebb l�pett, �s m�r csak centik v�lasztott�k el h�tamt�l. A nyakam vonal�n leh�zta ujjait, v�gig a karomon, �s k�zben beleszippantott hajamba. �reztem, hogy teljesen rabul ejt, �s nem tudtam ellenkezni… Tal�n nem is akartam. Hirtelen a nyakamon �reztem lehelet�t, majd ajkaival meg�rintett. Finoman mag�hoz h�zott mik�zben a nyakamat cs�kolgatta, majd megford�tott. Egym�s szem�be n�zt�nk, de valami furcsa volt az eg�sz helyzetben. A leped� m�g rajtam volt, ez�rt a fi� �vatosan elkezdte lejjebb h�zni. Mikor meg�reztem, finoman jeleztem neki, hogy ezt nem k�ne. Erre b�lintott, �s visszah�zta takar�mat. Ism�t egym�s szem�be n�zt�nk, �s lassan elkezdett k�zeledni ajkam fel�. Egyre k�zelebb… �s k�zelebb… csak egy leheletnyi r�s… Majd hirtelen elkapta ajkaim. Hevesen, de m�gis finoman cs�kolt.
Hirtelen l�pteket hallottam Madame Pomfrey szob�ja fel�l. Draco �rezhet�en nem vett �szre bel�le semmit, ez�rt finoman ell�ktem magamt�l.
- Hallod? –suttogtam.
- Igen. Ezt vedd fel. – ny�jtotta oda a tal�rom – �n most megyek.
- Rendben. Szia.
- Szia – k�sz�nt el, �s az ajt�b�l m�g visszamosolygott.
Nem tudtam mi lelt. J�l �reztem magam „ellenfelem” karjaiban. J�l esett �lel�se, �s az, hogy �reztem a test�t a testemhez simulni. De mi ez a furcsa �rz�s? Nem vagyok szerelmes, hiszen nem szerethetek meg egy embert hat �v gy�l�l�s ut�n, puszt�n egy nap v�ltoz�sa miatt… De h�t… Nem szerethetem! � se szeret! Ez csak a pillanat heve volt! Biztos hi�nyzik a bar�tn�je, �s �n is r�gen voltam egy fi� karjai k�zt. Viktor �ta nem is n�ztem �gy fi�ra. Csak ez az �rz�s hi�nyzott. Holnapra mindketten �gy tesz�nk, mintha nem t�rt�nt volna semmi. De �gy lesz j�. B�r j� lenne megint a karjai k�zt lenni… Nem, Hermione, �bredj fel! � Draco Malfoy! Nem szerethetsz bele! De h�t �pp most tiszt�ztad magadban, hogy nem is vagy beleszeretve! Jaj, olyan zavaros ez az eg�sz!
- �gy ni.
Gondolataimb�l a javasasszony felki�lt�sa z�kkentett ki.
- K�szen vagyunk Miss. Granger, de k�rem, legk�zelebb legyen �vatosabb!
- K�sz�n�m Madame Pomfrey!
Gyorsan felkaptam a ruh�imat, �s zavartan rohantam vissza a klubhelys�g�nk be. Mi volt ez az eg�sz?

***