A bagolyh�zban
 
 

Egy percig n�ma csend uralta a klubhelyis�get.
Hermione a d�bbenett�l, Ron pedig zavar�ban nem tudott megsz�lalni.
V�g�l a portr�n bel�p� Harry hat�s�ra, Hermione felocs�dott, �s h�ledezve meredt mindkett�j�kre.
- M�gis – hogy – gondolhattok – r�lam – ilyesmit? –k�rdezte inger�lten.
- Itt meg mi t�rt�nt? –csod�lkozott Harry, majd Ron sz�gyent�l v�r�s�d� arc�b�l mindent meg�rtett.
- Ti azt hitt�tek, hogy Viktor �s �n… hogy mi… oh te j� �g! �gy ismertek, mint aki… aki…
- Sajn�ljuk Mione, csak tudod, furcs�n viselkedsz mostan�ban. –mondta Ron lehajtott fejjel, mert nem akart a l�ny szem�be n�zni.
- M�gis hogy �rted, azt, hogy furcs�n? -sziszegte a l�ny.
- �lland�an rosszul vagy –vette �t a sz�t Harry-, ideges vagy, ha Krum sz�ba ker�l, �s olyan, mintha titkoln�l valamit.
- M�gis mit titkoln�k? –k�rdezte riadtan.
- H�t ez az, hogy nem tudjuk… azt hitt�k „azt”.
- „Azt”?
- Hogy kisbab�t v�rsz… de akkor… akkor ugye nem? –Ron m�g mindig les�t�tt szemmel �lt, de Hermione sz�r�s tekintet�t �rezte a homlok�n.
- Nem! Dehogyis! Ez a legnagyobb h�lyes�g, amit �letemben hallottam!
- Akkor sajn�ljuk… -s�hajtott Harry.
- Igen, �s ne hogy azt hidd, hogy mi ilyet gondoln�nk r�lad! –tette hozz� gyorsan Ron. –Csak agg�dunk �rted…
Hermione m�r lenyugodott, �s most sz�rnyen ut�lta mag�t. Hiszen tudta, hogy bar�tai agg�dnak �rte, �s ha elmondan� nekik mi a baja, akkor nem gondoln�nak ilyen elk�peszt� dolgokra. Ugyanakkor igaz�b�l � sem tudta mi is a baja. Tal�n az, hogy nincs teljesen tiszt�ban az �rz�seivel, term�szetesen Draco ir�nt. Az�ta �rzett kicsit t�bbet a fi� ir�nt, ami�ta Draco r�tal�lt az es�ben, elvitte �t a gyeng�lked�re, �s ott el�rulta neki, hogy az estrell�k �ssze akarj�k �ket hozni.
- V�rjunk csak… -ki�ltott fel hirtelen.
- Mi az? -k�rdezte riadtan Ron.
- Oh, hogy �n mekkora… -a l�ny a mondat�t m�r nem fejezte be, helyette felpattant, �s elk�sz�nt bar�tait�l.
- Szerinted, direkt csin�lja ezt? –m�rgel�d�tt Ron, a t�volod� Hermione fel� n�zve.
A l�ny, amint fel�rt a szob�jukba, el�vett egy pergament, �s �rt az �desanyj�nak. Azt�n egy m�sikat, amit Krumnak c�mzett.
V�g�l Parvati �gya fel� pislogott, �s er�s v�gyat �rzett arra, hogy felkeltse, de azt�n elvetette az �tletet, �s zavartan, idegesen, �s kavarg� gondolatokkal a fej�ben aludt el.

***

Draco nyugodtan �s j�kedv�en �bredt.
Kin�zett a h�l�szoba ablak�n, �s meglep�dve vette tudom�sul, hogy a Nap m�g csak most b�jik el� a hajnali felh�k m�g�l, �s hogy �let�ben el�sz�r kor�n kelt fel szombaton.
Megmosakodott, majd �gy d�nt�tt ink�bb tesz egy reggeli s�t�t. Egy�bk�nt sem volt kedve Crack �s Monstro elviselhetetlen horkol�s�t hallgatni tov�bb.
Lement a nagyterembe, ami term�szetesen m�g �resen t�tongott. Le�lt a mardek�r asztal�hoz, ahol nyomban megjelent egy t�l pir�t�s, lekv�r, vaj �s egy�b reggelinek val� �tel. T�lt�tt mag�nak egy kis te�t, �s mag�nyosan nekil�tott egy palacsint�nak.
Egy kisebb sokkot kapott, mikor hirtelen felt�nt a semmib�l mellette egy l�ny.
A haja r�vid volt �s a sziv�rv�ny sz�neiben pomp�zott. A l�ny maga apr� termet� �s pufi volt. Viszont az arc�r�l sug�rzott az �let�r�m. Hatalmas mosollyal �s csillog� szemekkel figyelte a megr�k�ny�d�tt a fi�t.
- Jajj ugye nem ijesztettelek meg? –k�rdezte csilingel� hangon.
- Te meg ki a fene vagy? –k�rdezte Draco inger�lten.
- A nevem Abbey Valentin, de h�vj csak Abbeynek. –mondta kuncogva, mik�zben kisl�nyos arc�nak k�t oldal�n g�dr�csk�k jelentek meg.
- �s honnan j�tt�l, sziv�rv�ny orsz�gb�l? –g�nyol�dott Draco.
- Nem –mosolygott-, a negyedik emeletr�l.
- Te itt laksz a Roxfortban? –k�rdezte a fi� k�tkedve.
- Estrella vagyok… a hugrabugosokat figyelem.
- �h… gondolhattam volna…
- Keisha k�rt meg, hogy besz�ljek veled, �s adjam ezt oda. –azzal el�vett egy levelet a sz�nes batikolt pul�ver�nek zseb�b�l.
- Mit csin�ljak vele? –k�rdezte Draco ridegen.
- Tudod a bar�tn�mnak s�rg�sen el kellett mennie a Miniszt�riumba, ez�rt arra k�r t�ged, hogy k�ldd el egy bagollyal ezt a levelet.
- Mi�rt pont �n? –mordult fel a fi�.
- Azt nem tudom… gondolom, benned b�zik. –majd vigyorogva hozz�tette. –Sokat mes�lt r�lad… pontosan olyan vagy, mint mondta. Ezek a hideg tekintet� sz�rke szemek, az ez�st�s sz�ke haj, a hat�rozott �s rideg jellem…
- J�, k�szi, �n is tudom, milyen vagyok. -szak�totta f�lbe a l�nyt Draco, aki erre fels�hajtott.
- Na �n mentem… nem szabadna besz�lgetn�nk. B�r igaz�b�l tal�lkoznunk sem szabadott volna. –tette hozz� kuncogva, majd egy sz�les mosoly k�s�ret�ben elk�sz�nt a fi�t�l. – Szia Draco, l�gy j�! –majd a m�r ismert halk pukkan�ssal elt�nt.
Draco r��r�sen megreggelizett, majd mikor befejezte, tanulm�nyozni kezdte a levelet.
Keisha, Eduardo Marqueznek c�mezte.
- Ezt nem gondoltam volna. – gondolta mag�ban, azzal otthagyta a nagytermet, �s a bagolyh�z fel� vette az ir�nyt.
H�v�s �s felh�s volt az id�. Dracot a melegr�l ki�rve kiss� meglepte ez a hideg, de a bagolyh�zba �rve, m�r teljesen m�s foglalkoztatta.
Amint benyitott, meg�tk�zve vette tudom�sul, hogy nem csak � kelt fel olyan kor�n, hanem egy sz�m�ra kellemetlen szem�ly is, Hermione.
A l�ny ijedten kapta fel fej�t a kicsap�d� ajt� fel�, majd megborzongott, mikor Dracot megpillantotta. A fi� viszont elt�k�lte, hogy a lehet� legbunk�bb lesz a l�nnyal.
- J� reggelt Granger! Csak nem Viki-cic�nak �rsz? –k�rdezte g�nyos mosollyal az arc�n.
- �s ha igen? –k�rdezte a l�ny nyugodt hangon, mik�zben r�f�zte az egyik iskolai bagoly l�b�ra, a Krumnak sz�l� level�t.
- Neh�z lehet a t�vszerelem… -s�hajtott a fi�.
- Nek�nk nem. –v�gta r� Hermione, b�r � sem tudta, hogy mi�rt. Dracot ugyan meglepte a l�ny v�lasza, de tov�bbra is h�v�s maradt.
- V�g�l is, h�res kviddics j�t�kos… biztos sok a k�s�rt�s. –tanakodott a fi�, megj�tszott komolys�ggal.
- Nem szokott titokban �res tantermekbe l�nyokat cipelni, ha ilyesmire c�lozt�l.
Draco, aki �pp a saj�t level�t f�zte fel egy gy�ny�r� gy�ngybagoly l�b�ra, meg�llt egy pillanatra. Ezernyi k�rd�s �s v�lasz futott �t az agy�n, de csak egy s�rt� megjegyz�st tudott kiny�gni.
- �n nem lenn�k ebben olyan biztos. –mondta nyers hangnemben. – A bolg�r n�k nem rond�k.
- Bocs, hogy csal�d�st kell okoznom, de maxim�lisan megb�zom Viktorban. –mondta Hermione nyugodtan �s hat�rozottan, hangj�ban pedig a t�le szokatlan g�nyoss�g csengett. –Tudod � veled ellent�tben, hm… kedves, h�s�ges, f�rfias –ezt a sz�t k�l�n hangs�lyozta-, �s ami a legfontosabb, k�t l�bbal a f�ld�n j�r.
- Nem kell hozz�m hasonl�tgatnod Granger. An�lk�l is tudom, hogy Krumi velem ellent�tben, egy f�l�nk, unalmas, szerencs�tlen alak, akinek az egyetlen szerencs�je, hogy tud kviddicsezni. –mondta Draco, �s m�r v�rta Hermione d�hkit�r�s�t, de a l�ny csak lesajn�l�an meredt r�.
- Ha fele annyira lenn�l b�tor, mint irigy… tal�n nem tartan�l ott, ahol. –azzal el�vette az anyuk�j�nak �rt levelet, �s azt is r�f�zte az egyik bagoly l�b�ra.
Draco ezek ut�n csak egy fintorral v�laszolt, de nem sz�lt a l�nyhoz. Nem is gondolta, hogy Hermione tud ilyen rideg �s goromba lenni, ugyanakkor ez nagyon is j�l �llt neki. Mindig is talpraesett volt �s b�tor, seg�t�k�sz �s bar�ts�gos.
„�s egy hitv�ny okoskod� s�rv�r�.” –z�rta le gondolatait a fi�, azzal ki akart menni a bagolyh�zb�l, de a l�ny ut�na sz�lt.
- �hm, lenne m�g valami, amit meg k�ne besz�ln�nk, �s azt hiszem most a legalkalmasabb.
- Nocsak… -a fi� felh�zta szem�ld�k�t. –Mi olyan fontos, amit nek�nk n�gyszemk�zt, egy csom� bagolypotyad�k k�zt kell megbesz�ln�nk?
- A kis invierno bar�tn�d, Keisha. Ha tal�lkozn�l vele, amit elvileg nem szabadna… sz�val, ha l�tn�d, �zenem neki, hogy mindenre r�j�ttem, �s Dumbledore nem fog �r�lni, ha megtudja.
- Mire j�tt�l r�? –k�rdezte a fi� h�v�sen.
- � �rteni fogja… ha akarja, �gyis elmondja neked. –mondta, majd miut�n a baglya elrep�lt, indul�sra k�szen �llt meg Dracoval szemben.
- Most meg mi van? –mordult fel a fi�, mikor a l�ny t�relmetlen�l kopogni kezdett a l�b�val.
- El�llod az ajt�t…
- Oh, pardon… -mondta Draco g�nyosan, azzal f�lre�llt az �tb�l.
- M�g valami… -fordult vissza a l�ny. –Amit az el�bb mondtam, csak abban az esetben igaz, ha tov�bbra is megpr�b�lja befoly�solni az �rzelmeimet.
- Tess�k? –a fi� idegesen meredt Hermionera. –Keisha valamivel… sz�val �sszezavarta a gondolataidat?
- �gy is mondhatjuk. –felelte a l�ny, m�g mindig nyugodt hangon, majd Draco bagly�ra n�zett. –Az a mad�r most gy�gyult fel, nem vele k�ne levelet k�ldened, hacsak nem akarod, hogy �tk�zben elvesszen.
Draco r�n�zett a nagy termet� �s rendk�v�l sz�p bagolyra, majd egy keveset t�prengve, v�g�l leszedte r�la a levelet, �s egy m�sik mad�r l�b�ra k�t�tte. Hermione felh�zott szem�ld�kkel figyelte a fi�t, majd a lev�lre v�ndorolt a tekintete.
- Ki az, az Eduardo Marquez? –k�rdezte, b�r nem gondolta volna, hogy v�laszt is kap k�rd�s�re.
- Keisha apja. Spanyolorsz�gban �l Keisha anyj�val egy�tt. Van egy hatalmas ruhagy�ruk… K�sz r�hej… mugliknak is k�sz�tenek ruh�kat. –mondta Draco undorodva, majd Hermionehoz fordult, miut�n a baglya elrep�lt.
- �rtem… -mondta a l�ny. –Sz�val levelezel Keisha apj�val…
- Dehogyis. –csattant fel a fi�. – M�g hogy �n azzal a poj�c�val? Nem… Igaz�b�l Keisha k�rt meg, hogy adjam fel a level�t. Vagyis a bar�tn�je… de ink�bb hagyjuk… egy�bk�nt nem tudom mi�rt �rdekel ez t�ged.
- Keisha k�rt meg? –k�rdezte lassan �s minden sz�t tagolva Hermione. –Ez m�r t�nyleg felh�bor�t�!
Hermione felki�lt�s�nak az lett a k�vetkezm�nye, hogy a madarak idegesen csattogtatt�k sz�rnyaikat, �s hangosan huhogtak. �gy t�nt fel vannak h�borodva, ami�rt megzavart�k �ket.
 Draco biccentett a l�nynak, hogy ink�bb kint folytass�k a besz�lget�st, �gy sarkon fordultak, �s p�r perc m�lva m�r a kast�ly folyos�j�n tal�lt�k magukat.
A Nap m�g csak most kelt fel, �gy m�g a di�kok nem sz�lling�ztak a kast�ly ter�let�n.
- Elmondan�d, mi�rt �v�lt�zt�l? –k�rdezte a fi�, a d�l�-f�l� Hermionet.
- Az, hogy… az, hogy… oh k�ny�rg�m, te ennyire nem �rted? A dr�ga bar�tn�d �lland�an a fejemben kavar, most idek�ld�tt t�ged egy �tl�tsz� hazugs�ggal, �s… -a l�ny nem folytatta, hanem dacosan elford�totta a fej�t, �s d�h�sen az egyik p�nc�lszobrot kezdte n�zni.
- �s mi? Granger, tudni akarom, mit csin�lt! Figyelsz?
- Figyelek… -mondta a l�ny g�nyosan, mik�zben �jra szembe fordult a fi�val. –Sz�val… �hm… sz�val miut�n k�zted �s Pansy k�z�tt… �hm… amikor ti abban a teremben… sz�val a ti aff�rotok ut�n… -Hermione Ront megsz�gyen�t�en elv�r�s�d�tt, mik�zben Draco elfintorodva d�llesztette ki sz�rke szemeit.
- Aff�runk? -k�rdezte h�ledezve.
- Azt hiszem, �rted mir�l besz�lek… de most v�laszolnod kell nekem. Keisha metamorfm�gus?
- Igen… asszem…
- Csak az�rt, mert felvette Parvati form�j�t, �s megpr�b�lta megakad�lyozni, hogy Ron elmondja nekem, hogy l�tott t�ged �s Pansyt cs�kol�zva kij�nni egy �res teremb�l. –Hermione ezt hadarva �s egy szuszra mondta el, aminek az lett a k�vetkezm�nye, hogy Draco m�g az elej�t pr�b�lta felfogni.
- �llj – �llj – �llj! –mondta �lesen. –Felvette Parvati form�j�t?
- Ezt mondtam, nem? Sajnos nem csin�lta el�g j�l…
- De ez k�ptelens�g… Egy�bk�nt is, hol volt akkor Parvati? Valakinek biztos felt�nt volna, hogy kett� van bel�le.
- Hah� szerinted �n hogy j�ttem r�? Egyik pillanatban Parvati m�g b�szen besz�lget vel�nk, r�ad�sul fur�n viselkedik, a m�sik pillanatban meg hamarabb oda�r a gyeng�lked�re, mint �n?
- M�r megint gyeng�lked�n volt�l? Lassan t�bb id�t t�ltesz ott, mint a k�nyvt�rban… -mondta a fi�, de a l�ny sz�r�s tekintet�t�l �szbe kapott. –Teh�t Keisha keveri, amit csak lehet… azt hiszem, ez m�r r�m is tartozik.
- De m�g mennyire, hogy r�d is! –horkant fel Hermione, majd zavartan k�rdezte a fi�t�l. – A te �rz�seidet nem… azokat nem…
- Ja nem, besz�ltem vele, �s meg�g�rte, hogy b�k�n hagy… �gy l�tszik, hogy most n�lad pr�b�lkozik.
- Aha… na j� nekem mennem kell. –mondta a l�ny. –Akkor besz�lj Keish�val, �s add �t neki, amit mondtam.
- Granger… -sz�lt a fi� Hermione ut�n, aki m�r elindult a kihalt folyos�n.
- Igen?
- Nem mintha sz�m�tana, de… Pansy �s k�ztem semmi… nem t�rt�nt. Csak nem akarom, hogy h�lyes�geket terjessz r�lam.
- Aha… -mondta tettetett nemt�r�d�ms�ggel a l�ny. –Egy�bk�nt sem terjesztettem volna, mivel nem – �rdekel – hogy – mit – csin�lsz. Na hell�. –azzal sarkon fordult, �s elsietett.
Draco legsz�vesebben beleverte volna a fej�t a falba, de egy k�zeled� alak megakad�lyozta benne.
- Mr Malfoy… milyen kor�n kelt ma. –a folyos�n Piton t�nt fel, �s r��r�sen l�pdelt a fi� fel�.
- J� reggelt tan�r �r. –mondta Draco kelletlen�l. –Hamar fel�bredtem, gondoltam teszek egy s�t�t.
- �h… milyen kedves… -mondta g�nyosan a f�rfi. –Lenne egy k�rd�sem, ha m�r itt van.
- Mi lenne az? –h�zta fel a szem�ld�k�t a fi�.
- Szem�lyes dolog, jobb lenne, ezt valahol m�shol. –mondta Piton, mik�zben k�rben�zett.
- Rendben. –mondta Draco.
Azzal mindketten elindultak, majd elt�ntek a folyos� v�g�n.