Egy f�j� sz�

Lehuppantam az egyik puha fotelbe, �s miel�tt b�rki megk�rdezhette volna, mi tartott eddig, el�vettem a k�nyveimet, �s szorgalmasan elkezdtem olvasni. Csak Harry volt ott rajtam k�v�l.
- Hermione… Baj van? – k�rdezte �vatosan Harry
R� se n�ztem, csak a k�nyvembe b�mulva v�laszoltam neki.
- Ugyan mi lenne?
- H�t nem tudom, de az biztos, hogy nem a m�sodikos �tv�ltoztat�s tan k�nyvet szeretted volna olvasni… r�ad�sul fejjel lefel�…
Hirtelen felkaptam fejem. A mellettem �l� m�sodikos cuccait vettem el, a saj�tjaim helyett. A mellettem �l� kisl�ny megszeppenve n�zett r�m.
- Jajj, ne haragudj… - mondtam zavartan, �s visszaadtam neki.
- Teh�t? – n�zett r�m k�rd�n Harry.
- Oh, semmi gond, csak f�radt vagyok. �s kaptam valami gy�gyszert is, amit�l most teljesen k�ba vagyok. Alig tal�ltam vissza is…
Amellett, hogy j�l tanultam, improviz�lni is j�l tudtam. Harry olyan volt nekem, mintha a b�ty�m lenne, �s szerintem � ismert mindenki k�z�l a legjobban, de ilyenkor m�g �t is �t tudtam ejteni. Ez�rt lelkiismeret furdal�som volt, de ink�bb higgye ezt, mint az igazs�got!
- M�r azt hittem valami gondod van. Szerintem fek�dj le!
- Igazad van… J�t fog tenni egy kis alv�s… J� �jt.
Elk�sz�ntem t�le, majd felmentem a h�l� term�nkbe. Bevetettem magam az �gyba, �s gondolataimba m�lyedtem. „Biztos hogy csak �t akar verni… ez csak egy aljas kis tr�fa, amit a bar�taival eszelt ki… soha t�bb� nem d�l�k be neki… Semmi se fog v�ltozni…” D�nt�sre jutottam, majd a szent elhat�roz�ssal, miszerint nem is t�r�d�k vele, elaludtam.
M�snap reggeli k�zben sz�mmisztik�ra tanultam, mert nem voltam benne biztos, hogy j�l eml�kszem az �tvenedik oldalon l�v� leck�re. Ron mellettem a leg�jabb kviddics meccsr�l besz�lt.
- Teh�t holnap lesz az els� meccs�nk, ami nagyon j�, mert eddig csak egy edz�s�nk volt… A Holl�h�t ellen lesz. Nincs id�nk gyakorolni… B�r a Mardek�r elleni meccsre k�ne nagyon felk�sz�lni…
Nem is figyeltem oda, csak f�l f�llel hallottam mindezt. Mikor megsz�laltak az els� �ra kezdet�t jelz� harangok, felpattantunk az asztalt�l, �s elindultunk az �tv�ltoztat�s tanterem fel�. M�g nem �rtem az oldal v�g�re, ez�rt menet k�zben is olvastam, amikor bele mentem valakibe.
- Jajj, ne haragudj… - igyekeztem bocs�natot k�rni, de hirtelen elhallgattam, amikor feln�ztem, �s megl�ttam a sz�ke tincseket.
- Gratul�lok, most elrontottam a h�zimat… Mi�rt nem tudsz el�re n�zni?! – k�romkodva h�tra fordult, �s amikor r�m n�zett, � is elhallgatott, �s csak egy pillanatra t�nt el az �ntelt arckifejez�se, de azt�n ism�t fel�lt�tte kem�ny �larc�t. – Legk�zelebb figyelj… - fejezte be cs�ndesen, �s ism�t elindult.
Az �r�mra pillantva, �szre vettem, hogy m�r csak k�t percem maradt arra, hogy el�rjem az emeleten l�v� tantermet. Ez�rt el�re furakodva elsiettem Malfoy mellett. De nem tudtam el�rni a l�pcs�t, mert egy k�z karon ragadott, �s ber�ntott a l�pcs� melletti oszlop m�g�.
- Mi a f… Engedj m�r el, sietnem kell! – nem l�ttam az arc�t, csak igyekeztem kiszabad�tani karomat a fog�s�b�l.
- K�rlek, csak egy percre! – mondta halkan.
- Tess�k, mondjad! – tudtam, hogyha hagyom magam sokkal hamarabb siker�l szabadulnom… de mikor megl�ttam az arcot, egyb�l megb�ntam ezt a d�nt�sem.
Ki m�s is lehetett volna, mint…
- Malfoy! Mi a csud�t m�velsz? – k�rdeztem megr�k�ny�dve.
- �n… nem tudom… - mondta zavarodottan, �s elengedte a karomat.
- Draco, j�l vagy? – k�rdeztem t�le a szokottn�l is s�padtabb arc�t l�tva.
- Hogy? Ja… Nem tudom… De igen j�l vagyok csak… �, Granger, hagyj�l m�r! – mondta v�g�l, �s elviharzott a pince fel�.
M�g hogy �n hagyjam? De hisz � volt az, aki ber�ntott az oszlop m�g�! � „t�madott le” a gyeng�lked�ben is! Mi �t�tt ebbe a fi�ba?
Nem t�rtem rajta sok�ig a fejem, mert m�r j�csk�n k�s�be voltam. Ahogy beestem a tanterembe, minden szem r�m szegez�d�tt.
- Eln�z�st McGalagony professzor! Megint g�rcs �llt a h�tamba… - hazudtam.
- Ez esetben el van n�zve Miss. Granger. De most �lj�n le, �s figyeljen!
Gyorsan lepakoltam Harry mell�, �s elkezdtem k�rm�lni.
- Minden rendben? – n�zett r�m furcs�ll�an.
- Persze, mi�rt ne lenne? – k�rdeztem �rtetlenkedve.
- H�t… El�gg� zil�lt a hajad…
- Csak nem volt id�m rendesen �sszefogni… - magyar�ztam gyorsan, de tudtam j�l, hogy val�j�ban a Malfoy ellen fojtatott harcom eredm�nye.
Az �ra h�tral�v� r�sz�ben nem besz�lt�nk, mert azzal, hogy megeml�tettem az �v v�gi RBF-eket, valamint a r�m v�r� RAVASZ-t, Harry is jobbnak l�tta oda figyelni.
Eb�d k�zben igyekeztem nem a szomsz�d asztal fel� figyelni, de a sors mindig kegyetlen. Ak�rhogy forogtam, a k�nyveimb�l feltekintve mindig a hideg szemp�rral tal�lkoztam. Csak lopva n�zett � is fel�m, �s l�tszott rajta, hogy ugyan olyan zavarodott, mint �n. Eb�d ut�n rettegve, remeg� gyomorral indultam el a dupla b�jitaltanra. Nem tudtam, mit fogok tenni, �s az � reakci�j�t se sejtettem. De ekkor eszembe jutott valami, ami hirtelen elhessegetett mindent Draco-val kapcsolatosan…
- Oh, te j� �g! A h�zim! Elfelejtettem!
- Nyugodj meg ’Mione! Tal�lunk valami megold�st! – nyugtatott Harry.
De �n tudtam, hogy ezt nem lehet egy-k�t kedves sz�val p�tolni… Piton nyilv�nosan fog megal�zni a legk�zelebbi buk�somn�l… ebben biztos voltam…
Idegesen �ltem le a l�pcs�re, �s elkezdtem amilyen gyorsan, csak tudtam, k�rm�lni a k�pletet. M�g �pp hogy csak elkezdtem, de Piton m�r meg is �rkezett. Szerencs�re a t�meg takar�s�ban voltam, teh�t nem vett �szre. De amikor mindenki kezdett befel� sz�lling�zni, kezdtem egyre idegesebb lenni. A gyomromban mintha egy zs�knyi macska rohang�lt volna…
V�g�l, musz�j volt bemennem, a legrosszabbt�l tartva…
Le�ltem szok�sos helyemre, �s v�rtam a v�gzetem… Piton tekintete egyb�l r�m esett �s ki�lt a szadista vigyor a fej�re. Ilyenkor gy�l�lni tudtam… m�g jobban, mint rendesen.
- �h, Granger! Nos, l�thatn�m a jegyzeteit?
- Professzor �r… �n… Sz�val a jegyzeteim… - kezdtem dadogva
- N�lam vannak – sz�lalt meg hirtelen valaki m�g�lem.
R� n�ztem Harry-re, aki valahova a m�g�ttem l�v� padsorba b�mult olyan fejjel, mint aki nem hisz a szem�nek. H�tra fordultam, hogy l�ssam ki sz�lalt fel. �s leesett az �llam…
- Malfoy? – k�rdezte nem kev�sb� meglepetten Piton.
Mindenki a sz�ke fi�t b�multa, de l�tsz�lag � cseppet se zavartatta mag�t.
- Itt vannak n�lam professzor. – mondta �gy, mintha a vil�g legterm�szetesebb dolg�t mondta volna.
- Ehem… L�thatn�m �ket? – k�rdezte m�g mindig sokkos �llapotban Piton.
- Persze. – felelte Malfoy �s el�re vitte a lapokat.
Piton egy ideig szeml�lte, majd r�m n�zett, �s Draco-ra.
- �s megtudhatn�m, hogy ker�lt hozz�d, Malfoy?
- A folyos�n bel�m j�tt Granger, �s a lapjaink �sszekeveredtek. Este vettem �szre a cser�t, teh�t nem tudtam el�bb visszaadni neki. – fejezte be t�rgyilagosan.
- �rtem… nos… Akkor �lj�n le, �s kezdj�k az �r�t!
Az �ra h�tra l�v� r�sze nyugodtan telt. B�r m�g mindig nem �rtettem mindent… Az rendben, hogy hogy ker�lt hozz� a pap�r, de hogyan ker�lt r� a jegyzetem?
A d�lut�n gyorsan telt, majd vacsora ut�n elindultam a k�nyvt�rba, hogy felk�sz�ljek a m�snapi �r�imra. (A Griffend�l toronyban egyenesen lehetetlen volt tanulni, mert mindenki a szint�n m�snapi Griffend�l kontra Holl�h�t meccsel volt elfoglalva.) Le�ltem szok�sos eldugott kis sarkamba, �s el�vettem k�nyveimet. �tv�ltoztat�s tannal kezdtem… volna, ha nem zavar meg valaki, akivel r�gebben eg�sz m�s okok miatt nem akartam �ssze futni mint most…
- Oh… Nem akarok zavarni…
- Malfoy v�rj! – pattantam fel.
Egy sz� n�lk�l meg�llt, �s v�rta, hogy mit szeretn�k mondani neki. Semmi g�nyos megjegyz�s…
- Hogy ker�lt r� a jegyzetem a pap�rra?
- Az nem a te jegyzeted volt – mondta egy huncut mosollyal – Az �n �r�som. Kifejezetten sz�pen is tudok �rni, ha akarok.
- �s… mi�rt seg�tett�l nekem? Mi�rt nem hagytad, hogy Piton megal�zzon? – k�rdeztem meglepve.
- Nem tudom… Valahogy nyugtalan voltam. Bevallom ez volt el�sz�r a tervem, de azt�n… - nem fejezte be a mondatot, csak n�zett r�m.
�n az asztalnak t�maszkodva �lltam el�tte. Egy l�p�ssel k�zelebb j�tt, majd lassan felemelte a kez�t. Meg�rintette az arcom, �s elkezdte simogatni. Hirtelen meg �llt a keze, �s mereven r�m n�zett.
- Mit m�velt�l velem Granger? –k�rdezte cs�ndesen.
- Tess�k? – k�rdeztem �szinte meglepetts�ggel.
- Mi a fen�t tett�l velem?- k�rdezte m�r vadabbul, �s megszor�totta a torkom.
Hirtelen �rt a t�mad�s �s meglepetten n�ztem r�.
- Hogy �rted? Mit csin�ltam volna?
- R�gebben undorodtam, m�g a neved hallat�t�l is, most meg nem tudom vissza fogni magam… Ha l�tlak… musz�j, hogy n�zzelek… Hogy �rezzem az illatod. Hogy �rezzem a puha b�r�d. – mondta egyre l�gyabban - Hogy megcs�koljalak. – mondta v�g�l, �s keze ism�t csak l�gyan �rt hozz�m, �s ajka lassan az eny�mhez �rt.
Ugyan olyan h�vvel cs�kolt, mint a gyeng�lked�n. Teste teljesen k�zel volt az eny�mhez, majd megfogta a k�t combom, �s fel�ltetett a padra. Most k�t l�bam k�zt volt a teste, �s �reztem, ahogy elgyeng�l�k. � a derekamat fogta egyik kez�vel, a m�sikkal az arcomat. �n az � arc�t tartottam. Derekamat �lel� keze lassan lejjebb cs�szott �s a combomat simogatta. Majd felcs�sztatta a szokny�mba. De nem akart t�bbet, csak a puszta combomat fogta. Csod�latos volt… Elvar�zsolva �reztem magam… Bele t�rtam sz�ke haj�ba, �s k�zelebb h�ztam a fej�t eny�mhez. � lassan elkezdte az arcomat cs�kolni… majd a nyakam. �n �tkaroltam er�s test�t, �s teljesen �tadtam magam neki. V�gig cs�kolta a nyakam, majd ism�t a sz�m ut�n kapott. �jra heves cs�kban t�rt�nk ki.
Majd hirtelen elh�zta a fej�t. Csak n�zett. Gy�ny�r� sz�rke szemei voltak. Gy�ny�r� kifejez� sz�rke szemei…
- Ezt… ezt nem lehet… -mondta
- Mi�rt? – n�ztem r� kedvesen
- Mert… Mi nem lehet�nk egy�tt… �n… nekem nem szabad.
Hirtelen minden vil�goss� v�lt.
- Oh, teh�t sz�gyelln�l, mert nem sz�rmazok var�zsl� csal�db�l? – k�rdeztem kem�nyen, �s arr�bb h�z�dtam.
- Nem err�l van sz�, csak… - kezdte, �s � is t�volabb l�pett – senki nem n�zn� j� szemmel.
- �s neked fontosabb a k�lvil�g v�lem�nye, mint az, hogy egy�tt legy�l azzal, akit szeretsz?
- Nem, csak nem lehet, mert te s�rv�r� vagy, �s…- hirtelen elhallgatott, �s elkerekedett szemekkel n�zett r�m.
�reztem, hogy a mellkasom elszorul. Teh�t s�rv�r�? Hogy k�pes ilyet mondani nekem?
Egy sz� n�lk�l felpattantam, �s elkezdtem �sszeszedni a holmimat.
- K�rlek, Hermione, ne haragudj, nem akartam…
- De m�gis kimondtad! – fejeztem be a mondatot. – nem baj, legal�bb m�r tudom, hogy mit gondolsz… Nem leszek a s�rv�r� cafk�d!
- K�rlek, ne haragudj! – mondta �jra, de nem �rdekelt.
Miel�tt kimentem volna, m�g r�n�ztem, �s olyat mondtam, amit tal�n nem is �reztem.
- Gy�l�llek Malfoy!
***